Ma az angol után nem sokkal indultunk Blankával korizni. Traffic light kori party, mind a ketten óvatosak lévén sárga színt választottunk. Rögtön a legelején megkaptam a korcsolyát, rutinos - de mindenképp annak tűnő - mozdulatokkal rá is gyógyítom a lábamra. A sor kígyózik a bejáratnál, mi már a jégen vagyunk, rajtunk kívül 2-3 szerencsés.

A jég még mindig csúszik. De valahogy mégis meg lehet rajta maradni. Ez alkalommal többet hallottam a zenéből, többet fogtam fel a környezetemből és még egy hősies mentést is sikerült kiviteleznem. Mondanom sem kell, csupa pozitív emlék. Önfeledt két óra, elhanyagolható bokafájással, sok-sok nevetéssel.

Ami pedig az este összegzését illeti, két dolgot emelnék ki: 1. rengeteg kolis, persze mindenki jó fej. 2. megtanultam Blanka vezetéknevét... mondjuk két év után éppen itt volt az ideje :D

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.