Álmomban ott jártam a tavaszi réten,
Melletted ültem a szivárvány fényben.
Mosollyal gyógyítottál tátongó sebeket,
És én csak csodáltam meseszép szemedet.

Álmomban egy messzi erdőben sétáltunk,
Padon ücsörögtünk, madarat láttunk.
Téged hallgattalak és Te nekem meséltél,
Megbabonázott, ahogy hajadat fújta a szél.

Álmomban magasan a felhők között szálltunk,
Lemenő nap fénysugarát kézen fogva vártunk.
Aztán csak lebegtünk ott, csendesen, szépen,
Ahogy az első csillagok jelentek meg az égen.

Álmomban bejártuk az óceánokat, a tengert,
Akkor már tudtam, szemem igazgyöngyöt lelt.
Vigyáztam Rád, nem rettentett el semmi,
De jó volna álmomban ismét Veled lenni!
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.