Altatódal
2010.11.28. 23:00
Ma ilyen baráti hangulatban sikerült egy altatódalt írnom :) Íme:
Leszállt az est, csillagok az égen,
Magasan a hold, mosolyog ott szépen.
Szemedre álmot a tündérke szórjon,
Minden veszedelemtől téged megóvjon.
Betakarlak, mert nem jött el a napja,
Hogy a zombi kicsi lábadat leharapja.
Ne félj a mumus is alszik késő este,
A vérszívó az áldozatát régen kileste.
Hunyd le szemedet, aludhatsz bátran,
Nem lesz vérfürdő aprócska szobádban.
Mert hová is menekülnél te védtelen,
Harcod egy pszichoval eleve esélytelen.
Ágyad alatt a pókcsalád is elaludt már,
Hogy álomba merülj, mindegyik arra vár.
Nem nyit be az ajtódon a zsákos ember,
Eleget rabolt ma, félned már nem kell.
És ha a hold ragyogását felhő takarná el,
Ha sötét alakok mocorognának egész éjjel,
Ha a baltás az ablakod alatt kopogtat,
Ne félj kincsem, aludj, mézédes álmokat!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek